Tojglik

Nyúlnap van. Mi sem természetesebb, mint ilyenkor egyk is locsolkodás, estébé. Kedvesem mindenkin végigment egy leírhatatlan bödüs pacsulival, aminek szerinte ibolya illata van. Blöá. Persze az anyósom szerint is jó anyag, de a gyerekek orrában sokkal jobban bízom - szerintük is gusztustalan volt. Mindenesetre amit ők is jobban bírtak, az a csokitojáskeresgélés volt. Még csak másfél hónapja, hogy ideköltöztünk, mégse tartott túl sokáig, míg a két totyogi felfedezte a kertet, az alsó szinten, és kis segítséggel az emeletet de még a tetőteret is. Persze, csakhogy szerencsém legyen, pont akkor kezdett színes buborékokat böfögni az apró, mikor Mama volt velük - még szerencse, hogy semmit nem vett észre az egészből, mivel jóízűen szunyókált. Mindenesestre tanúlság: Ha nem akarom lebuktatni magunkat, amikor nem érek rá, nem szabad a helyiekre bízni az aprónépet. Már van is egy ötletem, kihez vihetném a két rosszcsontot.